Tegye fel a kezét, akit még egyszer sem szólítottak le, hogy "Te haver, nincs egy kis apród?". Aki feltette, most nézzen körül és menjen végre emberek közé vagy vissza az Antarktikára ahonnan jött. Ez ellen nem lehet mit tenni, a szegénység és vele a koldulás a civilizáció velejárója. A stílus  meg a módszerek változhatnak - egész széles skálán,kezdve "Ne legyél már geci,adj egy 100ast!"-tól , keresztül a "Már csak 20 Ft kell a jegyemre/sörömre/vesémre."-n, egészen a "Képeslapokat árulunk a szegény retardált mozgáskorlátozott Ewing tumor-os scecsemők megsegítésére."-ig - a lényeg ugyanaz: neked van pénzed, neki nincs és ő szeretné ha ez változna. Nem kívánok ebbe most belemélyedni, hamar kikötnénk a koldus-maffia meg hasonló kifejezéseknél, aztán jönne a vesszen Gyurcsány és a végén kitudja mivé lenne a post. Arról nem is beszélve, hogy alapos kutatómunka nélkül bele se mernék kezdeni egy ilyen cikkbe. Meg nem is érdekel. Érdekesebb viszont a kéregetés egy speciális fajtája, az online, pontosabban MMO koldulás. Aki játszott már bármilyen netes játékkal, ahol rajta kívűl mások is voltak megismerkedhetett ezzel az állatfajjal. Ha mégse klikk az ítéletre...

Nem kizárt, hogy a kedves olvasó ismeri a másik oldalt is. Konkrétan, hogy lejmolt már életében. Cigit, cigire, vonatjegyre, szigetjegyre, akármire. Megesik az ilyen ezért nem is nézem le a megélhetési, se a spontán koldulást sem. Bár megjegyezném én sosem tettem ilyet, valahogy sose volt hozzá bátorságom. Így eshetett meg, hogy némely durvább este után amikor 30forint apró nem maradt a zsebemben, busz helyett gyalog mentem haza Kópházára (4km). De ez már a személyes balfaszságom története.

Az internet megjelenésével és fejlődésével együtt járt az online játékok születése. Végig követhetném ezeket az eseményeket, de blog létezése illetve, hogy olvasod azt jelenti, hogy többékevésbé tisztázottak ezek a fogalmak. Az internet anonimitása azonban nagyon nagy lökést adott egy addig lenézett és háttérba szorított -és mindezek dacára népszerű- időtöltésnek,játéknak: a szerepjátéknak. Angol nevén RPG, azaz Role Palying Game. Lényegében olyan társasjáték ahol a játékosok előre meghatározott szerepeket játszanak el,míg a játék vezetője adott szituációkba helyezi őket. A cél a problémák, feladatok megoldása a karakter személyiségének leginkább megfelelő módon. Anno Gary Gygax-ék idejében még csak a geek réteg kedvelt szórakozása volt ez,de az internet és az egyre újabb játékok mindenki életébe belopták a szerepjátszást. Hisz ezt csinálja a kiskamasz amikor chat.hu-n öregebbnek adja ki magát, ezt csinálja a csúnyácska lány amikor a társkereső oldalra nem saját képet tölt fel, és ezt teszi a GTA-zó amerikai focista, amikor a karakterével elmegy a konditerembe fejleszteni a virtuális testét. Észre se vették az emberek és RPG-zni kezdtek, így vált elfogadott műfajjá.

Viszont ez semmi egy fanatikus szerepjátszónak. Neki teljesen más világra van szüksége, ahol megkapja azt amit a fantáziája csak nyújthat. Ő varázsolni akar, verekedni vagy lövöldözni, bármit amit a valódi életében nem kapott meg. 170 centi magas vagy, 50kiló és pattanásos? Kit érdekel amikor a játékban 2 méteres barbár lehetsz, aki kétkezes pallossal vágja az ellent és döglenek érte a nők! Kitárultak a végtelen lehetőségek, és mindenki megtalálhatja a neki tetsző játékot és benne álmai avatárját,virtuális énjét. És amikor megjelent az első MMO - Massivly Multiplayer Online - játék, ezek az emberek egymásra szabadultak. Barátokká, ellenségekké, bajtársakká váltak,egy új világ aktív tagjaivá, ahol a szembe jövő nem egy gép irányította MI, hanem a világ másik felén játszó húsvér ember. Téves az elképzelés, hogy mindez antiszociális lenne.A játék sok időt elrabolhat a valós életedből, tény. Kevesebbet jársz ki a való világba, ha túlontúl függő leszel elhanyagolod a barátaid, talán rosszabb dolgok is történhetnek veled. Viszont ezek már a túlzás kategóriába tartoznak. Lehet ésszel is csinálni és akkor ezek a negatívumok mérsékelhetőek egy elviselhető szintre, plusz vannak pozitív dolgok is származhatnak egy onlinejátékból. Saját tapasztalat, hogy barátságok is születhetnek,amik utána a való életben is folytatódhatnak. Ismertem párt, akik egy játékban ismerkedtek össze, ott szövődött a szerelem, és a mai napig együtt vannak. Szóval, mint majdnem mindennél, itt is a mértékletességen múlik minden.

Ennyit a szerepjátszás történetéről és elméletéről.Jöjjenek a negatívumok. Egy olyan világban ahol István(70 mágus) egy hatalmas és erős varázsló, akinek nincs ellenfele, annyira kimaxolta a karakterét(bocs a szlengért) István(70 mágus) hamarosan rádöbben, hogy hatalom van a kezében és súlya van a szavainak.S míg anyu(34 bolti eladó), apu(35 géplakatos), Évi néni(39 magyar irodalo-történelem tanár), Pista bácsi(45 testnevelés tanár) gátlástalanul és alávaló módon tanulásra, edzésre, mosogatásra, házimunkára kényszeríti/kényszerítheti Pistikét(13 tanuló) addig István(70 mágus) azt tesz már amit akar. Hisz nem látja senki, hogy fiatal, így senki nem nézi le ezért. Nem látják, hogy 50kg(vasággyal) így nem mernek neki beszólni. És ez így jó. István(70 mágus) rászokik hát arra, hogy hallatja a véleményét,vagy csak a hangját. Így születik a troll de az online koldus is. 13 év alatt az emberben - az esetek többségében(tisztelet a kivételnek) - nem alakul ki megfelelő látásmód és értékrend. Istvánnak van véleménye, de erősen szubjektív és kiforratlan. A többiek ezt látják és hamarosan rászoknak, hogy figyelmen kívül hagyják ami István mond, őt ez feldühíti, keze a CAPSLOCK-ra tapad, és át vált vulgáris nyelvre.Így történik meg a metamorfózis:István(70 mágus) --> István(1 troll). Istvánnak viszont el kell jutni valahogy erre a szintre. Anno István(1 mágus) volt és várja a 70-es szint, hogy megismerje a hatalmat és elcsábíthassa a sötét oldal.

Online játékot kiadni bonyolultabb, mint egy offline-t. A háttérbe server-ek kellenek amiknek bizony üzemeltetési költsége van, plusz az internet, plusz a játék supportja. Ez sok pénz, és minél több a játékos annál több kell ezekből. Van amelyik cég reklámokkal rakja tele a játékot,van aki fenntartja az alapjáték és a kiegészítők árából, és van aki havi díjat szed. Ez is csak növeli a választékot,ki-ki válasszon a saját szájíze szerint(höhö nekem most épp pogácsás). De mindezek mellett viszont jó lenne ha a játékos maradna is játszani,hisz ha nem teszi nem fizet,a már felhúzott struktúrát meg nem ránthatom ki a maradék játékosok alól.Valami kell hát, hogy a játékban tartsa a usert. Ha elér mindent amit a játék kínál, megunja, de új tartalmat nem rakhatok bele nap mint nap.A megoldás nehezíteni mindezt. Erre a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb mód az infláció. Egy virtuális világban ezt a készítők szabályozzák,így ha azt akarják minden olcsó,de miért akarnák ezt? Ha drága tovább tart a pénz összeszedése és addig is játszik a delikvens. Ez hát az egyik alap tétele az MMO-knak: bár nincs előállítási költsége a virtuális tárgyaknak(minden csak 1 és 0),magas áron kell, hogy menjen. Pont.

Megjegyzés. Nem kritizálom mindezt, levezettem tehát látom is az értelmét a dolognak.De kellett ez a rész is, a probléma gyökerének feltárásához.

Pistike tehát belecsöppent ebbe a világba.Nincs pénze felszerelése, talán még tapasztala se nagyon. Gyenge, kis lényeket kell ölnie, mert a nagyokkal nem bír, mert a felszerelése még nem elég jó. A gyenge, kis ellenségek viszont nem fizetnek sokat,és bár sok kicsi sokra megy, Pistike türelmetlen, érezni akarja már a hatalmat. De körülötte ott rohangál a sok nagy és erős ember,aki nyilván sok pénzzel rendelkezik, hisz erős szörnyeket öl és drága holmikat vesz. És Pistike ekkor válik koldussá. Úgy érzi igazságtalan a játék,az élet, a világ, hogy míg mások dőzsölnek, ő patkányokat öl a napi betevő falatért. Pedig az istenek Őt sárkányölésre predesztinálták. Megszólítja hát az első arra járó embert: "Nem tudnál adni 1 aranyat nekem?" És Pistike elbukott.

Komoly erkölcsi dilemma a jótékonykodás a netes RPG-kben, talán komolyabb,mint a valóságban. A virtuális pénz nem kézzel fogható, valós értéke eredendően nulla(1-es és 0). Korlátlanul pótolható, mivel a virtuális szörnyek,munkák végtelenek, nem fogyhatnak el. Így nézve nyugodtan odaadhatnám azt a 10est, hisz van még 1000 és ilyen kis összeg az én szintemen tényleg nem oszt, nem szoroz. Közben viszont eszembe jut: én akárhogy is nézve,de megdolgoztam ezért a pénzért. Kérges nem lett a tenyerem, meg se izzadtam, de időt áldoztam rá,ha pedig erre ment el játék időm és teszem azt havidíjas játékkal játszom akkor már át is tudom számolni forintba azt a 10 aranyat. Vissza emlékezhetek arra is amikor még én is kicsi voltam.Nekem sem adott senki pénzt,nem is kértem de az nem számít,hanem hogy mennyivel könnyebb lett volna ha már az elején megvan mindenből a legjobb! Mégis felnőttem. Ha én meg tudtam tenni, ő is képes rá. Tegye meg. (Gonosz hozzáállás:dögöljön meg a szomszéd tehenei is-->nekem se segítettek én se segítek senkinek.) És végül:ha most adok neki pénzt egyből mehet erősebb szörnyekre,ésígytovább ésígytovább.Időt spórol, de lehet, hogy kimarad lényeges dolgokból,sőt elértéktelenedik számára a játék,nem fogja becsülni azt amit önerőből elért,magyarán elrontom a játékát. Most még nem tud róla,de egyszer lehet átkozni fog. Tehát csakis az ő érdekében teszem,amikor elhajtom a búbánatba. Ezernyi magyarázatot találhat még az ember arra, hogy miért adott vagy miért nem, nekem hirtelen ennyi jutott eszembe.

Hosszú volt ez levezetés,pedig igazán apróságból indultam ki,pontosabban igazán apró lett a poszt alapja. Most így visszanézve inkább kiváló vita alap lett az egész,várom hát a véleményeket.Summázni már nincs erőm, tényleg akkor értem el a célom ha végig gondolják az olvasók, mindazt amit leírtam.S a legvégén jöjjön a történet,ami az ötletet adta az egészhez.

Aktívan TornCity-zek.Ez egy textbased mmorpg igazán fanatikusoknak tudom csak ajánlani,de tegnap megkeresett egy másik játékos a beszélgetésünk logját illetve a profiljában lévő képeket mellékelem.

Remélem a rossz angolom dacára lejön a lényeg,ha mégsem, lehet kérdezni.(donator pack=usa dollárért lehet venni 30napig tart és bónuszokat ad a játékosnak).Ja és 12:16 után küldtem neki egy HondaAccordot mert volt raktáron és úgysem használtam semmire.

Azóta nem jelentkezett,ha mégis meg tenné, természetesen a kép itt lesz a blogon:)

És még ennyit. Amikor egy tc-s haveromnak elmeséltem a dolgot,azt kérdezte:te kiadnál 2 millát erre? Mit mondhatnék?

• 2 millió tc $                              - 0 HUF
• egy csinos lány meztelen képe - megfizethetetlen

Minden másra ott a Mastercard.